Legelőször is alaposabban szemügyre vettem
Ahogy általában bárkit, akit az életemtől elirigyeltem
A kitaposott kis utakat, amit a bozótért otthagytam
Csak azért tettem, hogy azt is ugyanolyan ösvénnyé tapossam
Hogy ne mondhassa többet már rá senki se azt, hogy járatlan
A botomat a földjébe mikor legelőször beleszúrtam
Azt hallanod kellett volna, azt hazudta, élvezte
Rájöttél? Kérdezte, na, végre
Nincs olyan, akinek a lábain ne állna valaki
Nincs akinek, a hátát ne nyomná egy másik hát
Nincs olyan, aki vissza ne merne kérdezni
Elege ne lenne abból, mikor a szemeken már látszik
Mennyire szeretik nézni az arcod, amikor felkelsz és azt mondod
Takarodjanak a házadból
Felkelsz és azt mondod, ne tekeregjenek a véredben
Takarodjanak a hátadból, ne tekeregjenek a véredben
Ne vigyenek innen sehova, téged hagyjanak csak az életben
Ha neveltek engem valahogyan, akkor egymagamnak neveltek
Hogyha tehettek értem valamit is, akkor a legtöbb, amit megtettek
Hogy megpróbáltak rávenni a lehető szerintük legjobbra
De közben úgy beszéltek rólam, mintha ott se lettem volna
Mégis élveztem ott lenni veletek minden egyes alkalommal
Elmondtam, mennyire nagyon nem akarom, hogy hazavigyetek
Igen, az álmomban is álmodtam és elaludtam az álmomban
De az alvókámat bízd csak rám, a tieiddel ébren van
Feleselni látom őket egymással izgatottan
Egymástól izgatottak, a szemetekkel láthatóan
Egyetértenek abban, hogy ebben az elbaszott egy állapotban
Egymással jóban jobban, ha belefeszülnek, se nem lehetnek
De mind közül a legokosabb az marad, akinek a végére
Sikerül veled valahogyan mégiscsak megetetnie
Hogy te jobban érted azt is, amire ő tanított téged
Hogy ez itt egy szembogárnyi bolygó, itt magadon kívül téged
Meg nem találhat élet, meg nem találhat élet
Ezen a szembogárnyi bolygón magadon kívül téged
Meg nem találhat élet
Senki nem üldöz téged, senki nem üldöz téged magadon kívül
Senki nem üldöz téged, senki nem üldöz téged magadon kívül
Senki nem üldöz téged, senki nem üldöz téged magadon kívül, nem
Nincs olyan, akinek a lábain ne állna valaki
Nincs, akinek a hátát ne nyomná egy másik hát
Nincs olyan, aki vissza ne merne kérdezni
Elege ne lenne abból, mikor a szemeken már látszik
Mennyire szeretik nézni az arcod, amikor felkelsz és azt mondod
Áááááááááááá
Felkelsz és azt mondod
Áááááááááááá
Felkelsz és azt mondod
Ooooooooooáááááááááá
Látom, ahogyan beszélnek, hallom, ahogyan bámulnak
De a szemeimmel nem hallok, a füleim meg kápráznak
Hallom, ahogyan megnéznek, látom, amiket kérdeznek
De a füleimmel nem látok, a szemeim erre süketek
Mit ugatok itt, ha nekem egyszer úgy a jó, ha nem látnak?
Mit akarok én, ha nekem egyszer az a jó, ha nem kellek?
Mondd már meg
Mit ugatok itt, ha nekem egyszer úgy a jó, ha nem látnak?
Mit akarok én, ha nekem egyszer az a jó, ha nem kellek?
Téged kérdezlek
Mit ugatok itt, ha nekem egyszer úgy a jó, ha nem látnak?
Mit akarok én, ha nekem egyszer az a jó, ha nem kellek?
Mondd már meg
Mit ugatok itt, ha nekem egyszer úgy a jó, ha nem látnak?
Mit akarhatok, ha nekem egyszer az a jó, ha nem kellek?
Szerinted?
Szerinted? Lyrics performed by Hiperkarma are property and copyright of the authors, artists and labels. You should note that Szerinted? Lyrics performed by Hiperkarma is only provided for educational purposes only and if you like the song you should buy the CD